Szóval Szósölmédia.
Ez is a nyitási projekt része, bár ez megosztva van a párommal. Ugyanis -- mily meglepő -- ő is ilyen kis világtól elzárt kókuszdió, mint én, csak kevésbé volt eddig hajlandó észrevenni. De mostmár, hogy tudja, látja, meri, teszi... ja, nem, ez másik szöveg. Szóval ő is szeretné eljuttatni magát a világhoz és a világot magához és ennek szerves része lesz/lett/van az internetes jelenlét. Van már saját honlapja vagy két éve, de igazából nem volt eddig jelen a netes közösségi életben. Valójában az utóbbi hetekben kezdtük el feszegetni, mi is az a közösség egyáltalán és milyen részt venni benne :-) Na, ezt csak azért, hogy látható legyen, honnan indulunk.
De hogy visszatérjek a vezérfonalhoz, a neten hogy lehet IGAZÁN ott lenni: hát közösségek révén. Persze lehet nyomulni reklámokkal is, de az gusztustalan és valójában a célját sem éri el. Szóval értelmes tartalmat kell közzétenni, amit szeretnek az emberek és persze el is kell érni, hogy eljusson hozzájuk, és, egy következő lépésben, eljuttathassák egymáshoz. Hát erre a legjobb eszköz a socialmedia, pl. facebook, iwiw, twitter, meg még biztos sok van, de most csak ezek vannak a látóteremben. Ennek első lépéseként pár hete kedvesem beregisztrált a facebookra. Tegnap meg kikerültek a honlapjára az első Like gombocskák. Az ötlet nem saját volt, egy másik lapon tűnt fel, hogy jé, hát lehet ezeket a bejegyzéseket tetszikelni. Nem új persze a dolog, tudtam róla, hogy létezik, de nem ért össze a fejemben egésszé. Eddig. Úgyhogy mostmár van tetszik gomb. Egy-két dolgot nem tudok még használni ezzel kapcsolatban, pl. olybá tűnik, hogy a facebookon létre kell hozni egy page-et (oldalt), hogy adminisztrálni lehessen az ilyen külső oldalakat, amiken tetszik gombunk van, meg még ezer interaktív fincsiséget kínál az Open Graph Protocol, (pl. publishing) majd idővel kitanulom. (De ha van ötleted/tapasztalatod e téren, nyitott vagyok rá!)
Merthogy az egész felhajtás lényege az INTERAKTIVITÁS! Nyitott, interaktív, közösségi tevékenység. Ez így kicsit talán redundáns is, de nem baj. Ezek olyannyira új területek az életemben/ünkben, mintha egy levelibékának mesélnél a holdraszállásról. Elképesztő egyébként, ebből a szempontból, hogy mennyire kívül esik a valóságunkon, ami kívül esik a valóságunkon. Na ezt most jól megmondtam. Spirit körökben forog fenn ez a kijelentés, hogy te teremted a valóságod, meg hogy kívül esik a valóságodon. És valóban, vannak dolgok a világban, amik létezők, amik mellett élsz, amik adott esetben körülvesznek, csak egyáltalán fogalmad nincs róluk, mert nem része a valóságodnak. Nagyon nehéz erre példát hozni, mert a dolog jellegéből fakadóan nem értesülhetsz róla, mivel nem része a valóságodnak... de akkor is, ez egy létező jelenség. Nekem most ilyen a közösségi lét. Tudtam magamról, hogy nem vagyok egy közösségi ember, de ez talán még a nem tudatos nem tudás kategóriája, mivel valójában fogalmam sem volt róla, mi a közösség, a közösségi lét, az, aminek én nem vagyok részese. Most kezd ez a téma bekerülni a világomba és eléggé meglepő, és gondolom még ezek után sokkalta meglepőbb lesz. Szóval azt hiszem, ezekről a valóságomból kizárt dolgokról csak akkor tudok értesülni, amikor megérett az idő rá a fejlődésemben, hogy "kerítésen belülre" kerüljön. Na ennyit a spirit kitérőről.
Úgyhogy a sikeres socialmedia kampányhoz sikeres közösségi létezővé kell válni, ahhoz pedig nyitni kell és kommunikálni és nyitottnak lenni másokra, magunkra, adni, amivel mi rendelkezünk és befogadni, amivel mások.
És hogy egy újabb saját példát hozzak: a Like gomb kapcsán, miután megláttam azon a bizonyos másik oldalon, és rájöttem, hogy nekünk is kell ilyen, két lehetőségem volt: 1, írok a weboldal tulajdonosának (vagy felhívom, merthogy ismerős) és megkérdem, hogy hogyan is működik ez, hogy kell csinálni, mik a trükkök és hogy működik az egész. Vagy, 2, nekiállok, forráskódot nézegetek, feltúrom a guglival a netet, hogy mi ez, hogyan kell beállítani és milyen módon működik. Te melyik verziót alkalmazod gyakrabban az életedben? Én eddig (és most is) a 2-es számút. Csak nehogy kommunikálni kelljen! :-)
Mindig, vagyis sokszor, netes fórumokon találom meg a megoldást egy-egy kérdésemre, egy olyan helyen, ahol ugyanezt a kérdést egy 1-es beállítottságú (és nem mellékesen türelmes!) emberke már feltette. Mondjuk ahogy én működöm, nem bírnám kivárni, amíg a kérdésemre valaki akár napok múlva választ tud adni.. Addig bele is őszülnék, hogy nem tudom folytatni, amit AKAROK. :-) Lásd előző bejegyzés: akarom-csata.
Tetszik gomb működéséről és a körülményekről most ennyit, de ne menjetek sehova, reklám után folytatjuk! :-)
