Megint részt veszek a Való Életben, többek közt ma elküldtem a jelentkezésemet egy álláshirdetésre. Kontroller, ismét, de jónak tűnik. Meglátjuk.
Ami miatt viszont főképp írok: ma, hogy mentem bótba, és volt időm kicsit befelé figyelni, észrevettem, hogy érzek magamban egyfajta belső biztonságot-bizonyosságot, amit korábban még sosem vettem észre. Bár hazudok, egyszer mintha lett volna, de már nem tudom mi maitt. Most pedig az van, hogy elhatároztam, hogy ok, akkor elmegyek melózni valamit, és tökre érzem azt az állapotot magamban, hogy DÖNTÖTTEM. Valahol nagyon belül, és tök fura (legalábbis nekem), hogy olyan, hogy eddig volt valami, most pedig valami egész más következik az életemben, de ez nem valószínű, vagy esetleg, vagy bármi, hanem TUTIBIZTOS. Jó érzés egyébként, nagyon :-)))
Asszem ez az, amikor egy másik vágányra teszem az életem, és a döntés nem a fejemben születik erről meg, hanem valahol nagyon belül, a lényemben, nem tudom hol, de VALÓSÁGOS! Egy belső valóság, ami sokkal magasabb rendű, mint amit a fizikai érzékszerveinkkel észlelhetünk, és olyan, ami abszolút biztonságot ad. Mert TUDOD, hogy így lesz, ez fog történni, kész, ez már el van döntve, le van zsírozva, kvázi bármit csinálsz, akkor is megtörténik. Na ez tetszik, de nagyon! :-) Csak azt nem tudom pontosan, mikor született ez meg bennem. Meg minek a hatására.
Bár utóbbira van egy sejtésem, borzasztó nagy harcot vívtam magamban az akarattal, a VASAKARATTAL, ami AKKORIS azt hajtja végre, amit eldöntött (a fejében), mert AZ LESZ ÉS KÉSZ. Írásban nem tudom átadni, de üvöltöztem itt egy sort Katinak, ahogy kiadtam magamból. És hogy rájöttem, hogy én ezt ANNYIRA GYŰLÖLÖM, hogy apró miszlikbe bírnék szaggatni bárkit és bármit, amin ezt tapasztalom. Asszem ez után tudott meghozódni bennem a fenti döntés. Lehet, hogy eztán ez gyakoribb lesz?
Az nagyon tetszene!! :-)
