HTML

Útonjáró

Szűk két éve, hogy tudatosan próbálom járni az életem ösvényét, és hogy valóban haladni próbálok rajta, nem csak körbe-körbe járni. Sokat, nagyon sokat foglalkozok ezzel és időnként egészen jó gondolataim támadnak. Ezeket jegyzem itt fel, hátha Neked is segítségedre lehet a saját utadon.

Friss topikok

  • KáTéeS: Úgy látszik a világban is dúl a harc, hogy az 1-es vagy a 2-es típus a menőbb, jellemzőbb, vagy po... (2010.09.11. 13:37) SocialMedia
  • Rihárdó: Ja, igen, én sem fogalmaztam pontosan, valami ilyesmit akartam írni. Bár azért hozzáteszem, hogy... (2009.01.30. 13:41) Párkapcsolatok
  • KáTéeS: Örülök, hogy úgy érzed, segített! :) (2008.12.18. 19:42) Recept
  • Rihárdó: Hát igen, arra szükségem lenne, hogy jobban bízzak magamban, úgyhogy érdemes lenne kipróbálni.. (2008.12.17. 13:51) Érzelmek világa
  • Rihárdó: Tegnapelőtt elolvastam ezt a bejegyzést, és elgondolkodtam azon, hogy én - az antimaterialista sze... (2008.12.13. 18:57) Tárgyak

Ébresztő!!!

2009.01.21. 17:31 KáTéeS

Meddig akartok még aludni? Meddig akarjátok még mondvacsinált indokokkal távoltartani magatoktól saját magatokat? Meddig akartok még kifogások mögé bújva menekülni önnön lényetek elől?? Nem unjátok még az egymásra következő, semmi változást nem hozó, egy helyben pörgő napjaitokat? Nem unjátok még, hogy mindig elfuttok az igazi, valós, megoldásra váró gondjaitok elől? Hogy ál-problémákba menekültök? Hogy boldogságot hazudtok magatoknak, mikor tudván tudjátok, hogy nem abban éltek? Hogy megelégedtek a morzsákkal, mikor egész veknik várnak rátok? Hogy könnyűnek látszó hazugságokba menekültök a valóság helyett? Hogy éveken és éveken át eltagadjátok magatoktól a lehetőséget, hogy a valódi életetek éljétek? Nem pedig valami árnyékot, amit az elmétekben lakó korlátok között biztosíthatónak láttok...

Örökösen a holnapra vársz. A holnapban reménykedsz. Hogy majd valahogy jobb lesz, valami másképp lesz. De egyszer csak nem lesz már több holnap. És ott fogsz állni a millió elszalasztott lehetőséggel és a megoldatlan feladataiddal. Mihez kezdesz akkor? Nem áltathatod magad örökké azzal, hogy majd egyszer, valamikor... MOST van rá lehetőséged! Az idő fogytán fogy. Ez az életed is véges. Minden elpazarolt perc, amit nem az utadon járva töltesz: hiábavaló. Nincs már helye a kitérőknek, a hosszas és nehézkes tapasztalásoknak. Nem tettetheted magad továbbra is tehetetlennek. Mindent, amit tudnod kell: már tudsz. Régesrég. A kezedben van a sorsod! Jobban, mint bármikor ezelőtt! És minden egyes nappal eggyel kevesebbed van, hogy felébredj. Az idő pedig nemsoká elközeleg. Nem halogathatod tovább. ÉBREDJ!!!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://utonjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr5893887

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.