HTML

Útonjáró

Szűk két éve, hogy tudatosan próbálom járni az életem ösvényét, és hogy valóban haladni próbálok rajta, nem csak körbe-körbe járni. Sokat, nagyon sokat foglalkozok ezzel és időnként egészen jó gondolataim támadnak. Ezeket jegyzem itt fel, hátha Neked is segítségedre lehet a saját utadon.

Friss topikok

  • KáTéeS: Úgy látszik a világban is dúl a harc, hogy az 1-es vagy a 2-es típus a menőbb, jellemzőbb, vagy po... (2010.09.11. 13:37) SocialMedia
  • Rihárdó: Ja, igen, én sem fogalmaztam pontosan, valami ilyesmit akartam írni. Bár azért hozzáteszem, hogy... (2009.01.30. 13:41) Párkapcsolatok
  • KáTéeS: Örülök, hogy úgy érzed, segített! :) (2008.12.18. 19:42) Recept
  • Rihárdó: Hát igen, arra szükségem lenne, hogy jobban bízzak magamban, úgyhogy érdemes lenne kipróbálni.. (2008.12.17. 13:51) Érzelmek világa
  • Rihárdó: Tegnapelőtt elolvastam ezt a bejegyzést, és elgondolkodtam azon, hogy én - az antimaterialista sze... (2008.12.13. 18:57) Tárgyak

Az ENYÉM-fóbia

2009.01.13. 15:32 KáTéeS

A vagyonod köt. Kimozdít a jelenből. Valamikor energiát fektettél abba, hogy elérd, hogy rendelkezz vele. Nem azért, hogy megéld, vagy hogy használd: hogy rendelkezz vele. Vegyük a lakást, például. Ha bérled: nem kötődsz hozzá. Talán szereted, talán némi fájdalmat okozna megválni tőle, ott hagyni, de nem kötődsz hozzá. Ha leég, nem a Te problémád. Igen, itt most valóban fel lehet vetni, hogy miért veszíteném el? Azért ne legyen tulajdonom, mert félek az elvesztésétől? Ez a bőség-tudatosság?

Nem, legyen tulajdonom, de ne kötődjek hozzá. Igen, ha tökmindegy, hogy mi történik vele, akkor nem kötődsz. Ha aggódsz érte, ha rettegsz tőle, hogy elvész, akkor van kötődés. Ha eléred azt a szintet, hogy nem számít, van-e... na az a tuti. De asszem eddig hosszú az út. Először is nem kell gyúrni rá, hogy legyen. Mert persze, hogy kötődik hozzá az ember, ha a fél életét végigmelózta azért, hogy meglegyen a kis viskó. Akkor iszonyú energiát fektetett bele, nehezen is várható el, hogy egy csapásra ne kötődjön hozzá. Hiszen akkor azt a tömérdek energiát is fektethette volna másba, ugye... azért ez elég frusztráló érzés tud lenni.

A bőség-tudatosság talán az, hogy megengedem magamnak, hogy legyen. DE NEM KÖTÖM MEG A FORMÁJÁT! Enyém-e vagy sem... oly mindegy. Hiszen azért kell, hogy használd, nem? Hogy élvezd, hogy kényelmesebbé, szebbé, vagy bármi hasonlóvá tegye az életed. Vagy nem? ;-) Ha nem az a lényeg, hogy az a valami a Tiéd legyen (hogy ez mit is jelent, azt nemsoká kifejtem), hanem az, hogy ameddig szükséged van rá, használd, aztán pedig engedd el... nos, akkor a tulajdon is egészen más értelmet kap. Legyen a Tiéd, ameddig úgy kényelmes, aztán pedig legyen a másé, ha az látszik célszerűbbnek. Ha szükséged van rá, megtalálod a módját, hogy használhasd.

Ha arra hajtasz, hogy az „enyém legyen”, akkor a tulajdon céllá válik. Innentől viszont kötést hordoz. Valamilyen félelmet. Aminek (szerinted) majd a tulajdonod, a vagyonod lesz az ellenszere. Ok, legyen tulajdonod, mert sokminden egyszerűbb úgy. Macerás pl. kanalakat meg zoknikat bérelni. De nem is mondod rá, hogy hm.. ebbe a zokniba mennyi energiát fektettem, ez ad nekem biztonságot... Igen, a biztonságról van szó: ha már minden kudarcba fullad és bármilyen krach beüt, legalább van mihez nyúlni... ugye ismerős? És nagyon érdekes ebből a szempontból, hogy iszonyú mennyiségben vettünk és veszünk fel hiteleket, hogy ezt az illúziót – mármint hogy baj esetén van mihez nyúlni – megteremtsük. Ami kétszeresen is illúzió, mert egyrészt baj esetén egy 80-90%-os banki finanszírozás mellett a legelső, amit elbukunk, a lakásunk, másrészt meg a következők miatt.

Nézd meg az enyém jelentését, és amire támaszkodik. Ez a szó azt jelenti: él benned egy elképzelés, miszerint azzal a dologgal Te rendelkezel. (Valójában Isten rendelkezik vele, mint minden mással is, pontosabban a magasabb isteni rend, a Te magasabb igazságod, azaz az összes olyan aspektusod, amely létezéséről sem tudsz, nem hogy tisztában lennél a szándékaival. És korántsem biztos, hogy ezzel összhangban van a jelen tudatod szerinti igazságod.) Ez az elképzelés viszont csak akkor áll meg, ha azt is feltételezed, hogy valamilyen erő, valamilyen hatalom áll mögötted, ami biztosítja azt, hogy más erők és hatalmak nem tudják ezt megváltoztatni. Egészen pontosan az van a háttérben, hogy a legnagyobb hatalom és erő mögötted áll (hiszen ekkor nincs más hatalom, ami kiveheti a dolgot a kezedből), és ez az erő ezen (enyém-)állapot fenntartásában működik közre. Ezt a legnagyobb hatalmat szoktuk a mai keretek között államhatalomnak nevezni. Lényegében tehát azzal, hogy bármid VAN, hogy bármivel rendelkezel, hatalmat adsz egy szervezetnek, amely arra hivatott, hogy ezt az állapotot fenntartsa. És arról most ne is essen szó, hogy ez a szervezet mennyire képes tisztán működni és mennyire jól él azzal a hatalommal, amelyet tőled, tőlünk kapott. Tehát mindenképpen lemondasz a hatalmad egy részéről azért, hogy valami olyanhoz tudj kötődni, ami lényegében tőled függetlenül létezik. Hát ez igazán fantasztikus. :-)

Szólj hozzá!

Címkék: illúzió félelem tulajdon enyém anyagi szabadság

A bejegyzés trackback címe:

https://utonjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr29875044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.